Szeretem a fejed,mely sötét,üres és kopog,szeretem a szíved,mely naponta csak egyszer dobog.
Szeretlek téged mint kecske a kést,mint marha a kiszáradt vetést.
Szeretem a hajad,mely hosszú és nedves,cérnavékony nyakad,mely örökké retkes.
Szeretem a lábad könnyfakasztó szagát,melytől a görény is,feldobja a talpát.
Szeretem az orrod,mitől nem tudsz legelni,melyet ha meghalsz,külön kell temetni.
Folyik érted könnyem,mint a megáradt patak,kérlek:az első fára kösd fel magad!
Ha méhecske volnék,mézet gyűjtenék eleségül,ha marha volnék hozzád mennék...... ......
Nevem a bélyeg alatt,a bélyeg a postán maradt.
Csókollak száz-szor,de nem most,majd máskor.
Csókollak össze-vissza,ha nem tetszik,küld vissza!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése