2011. március 17., csütörtök

ÁTOK VAGY ÁLDÁS

Átok vagy áldás
azt nem is tudom,
hogy megszerettem őt.
Úgy szíven talált,
játéknak indult de úgy alakult,hogy túl komolyra fordult.
Ugyanúgy szomjazlak én, mint záport a sivatag egy pillantásod után.
Egy kicsit még legyen most úgy, ahogyan nem szabad csak büntess egy éjen át.
Úgy vigyáznék rád,
majd vigyázok rád.

Ördög vagy angyal volt?
Szívembe belekarmolt,
álmodom néha még róla.

Megsárgult képeit nézhetem,
Ez maradt meg nekem
A titkot másnak súgja.
Hiányát tagadom,
jön majd ha akarom.
Felhívja számomat újra.


Mennie kellett,
hát messze repült,
Vitték a vágyai.
de visszatalált hozzám,
Egy nyári vihar után, elázott kis szárnyain.
Ugyanúgy szomjazlak én, mint záport a sivatag
egy pillantásod után.
Egy kicsit még legyen most úgy,
ahogyan nem szabad, csak büntess egy éjjen át.
Úgy vigyáznék rád
majd vigyázok rád.

Változnék, ha lenne kinek,
Túl késő, azt mondja: "Minek?"
A szíve elszállt mára, már mást szeret.
Éreztem, hogy rám se figyel,
Én bújnék hozzá, mégsem ölel.
Hamis a szíve, üres és jéghideg.
Hova tűnt ez a nagy szerelem?
Jól lecserélt, csak fogom a fejem.
Azt sem hiszem el, mit tőlem kérdezel,
Ártatlanul nézhetsz nagy szemeiddel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése